Laktóz intolerancia és a probiotikumok
A laktóz intolerancia vagy laktózérzékenység során a szervezet képtelen megemészteni a laktózt. Ez egy természetes cukorforma, mely a tejtermékekben illetve az ételekben megtalálható. Annak érdekében, hogy a laktóz könnyen felszívódhasson a véráramba, a vékonybélben két monoszacharidra bomlik le – glükózra és galaktózra -, a laktáz nevű enzim segítségével. De a Laktóz intolerancia és a probiotikumok milyen összefüggésben lehetnek?
Amikor nincs elég laktáz a vékonybélben, ami lebonthatná a laktózt, akkor a megemésztetlen laktóz a vastagbélbe kerül, ahol baktériumok metabolizálják. Ez az anyagcsere-folyamat rövid láncú zsírsavak és gázok, például hidrogén, szén-dioxid és metán termeléséhez vezet. Ez magyarázhatja meg a laktóz intoleráns egyének tapasztalatát a gyomor-bélrendszeri tünetek megjelenését illetően, mint például a felfúvódás, puffadás és gyomorgörcsök (1). Az emésztetlen laktóz elősegíti a vastagbél fokozott savasságát és növeli az ozmotikus nyomást, ami hasmenést okozhat (1, 2).
Hogy mennyi ideig tart kijutni a laktóznak a bélrendszerből, és mennyi ideig tartanak a tünetek, az különböző tényezőktől függően egyénenként változó, mint például a laktóz lenyelésének mennyisége és a gyomorürülési idő (2).
Laktózérzékenység bármikor kialakulhat?
Sokan felteszik a kérdést: „Laktózérzékenység bármikor kialakulhat?„
A válasz sajnos: igen, a laktózérzékenység vagy laktóz intolerancia bármely életkorban kialakulhat.
A legtöbb ember azzal a képességgel születik, hogy képes megemészteni a laktózt, mert a laktáz aktivitás az első életévekben a legmagasabb; azonban a laktáz aktivitása idővel csökkenhet. Ez az úgynevezett elsődleges laktáz hiány / non-perzisztencia. Úgy gondolják ez a fajta laktáz hiány genetikailag programozott és az életkorral kapcsolatosan alakul ki, azzal a génnel, amely felelős a laktáz (LCT gén) termeléséért, amely az idő múlásával fokozatosan szunnyadó állapotba kerülhet. Amennyiben az adott személynél ez genetikailag valóban programozott, úgy általában 5-20 éves kor között jelenik meg a probléma (1, 3).
Másodlagos laktóz intolerancia
A vékonybél károsodása - ahol laktáz termelődik -, is vezethet egyfajta laktázhiányhoz, úgynevezett másodlagos laktáz intolerancia vagy másodlagos laktáz hiány alkul ki. Ez a károsodás a gastroenteritis, a gyulladásos bélbetegség (IBD), a fertőzések és az alultápláltság következtében fordulhat elő.
Sokan kíváncsiak arra, hogy vajon a laktóz intolerancia elmúlhat-e, és meg lehet-e gyógyítani. Nos, ez tényleg a laktóz intolerancia okától függ. Elsődleges laktáz hiány / non-perzisztencia genetikailag programozott, és a laktáz aktivitás csökkenését nem lehet visszafordítani, így eleddig nincs gyógymód erre.
Azonban a másodlagos laktáz hiány által a vékonybélben előidézett károsodást néha vissza lehet fordítani. A vékonybél károsodásának kezelése javíthatja a laktóz toleranciáját, amikor a bélfal meggyógyul (3). Ezeknek az egyéneknek a laktóz intoleranciája idővel nagyot javulhat.
Miben van laktóz
A laktóz intoleranciában szenvedő egyéneknek el kell kerülniük a nagy mennyiségű laktózt tartalmazó élelmiszereket, például a tehéntejet, a sajtot és más feldolgozott élelmiszereket, amelyek tejet vagy tejszármazékokat, például tejsavóport tartalmaznak. Ennek ellenére nem mindig szükséges teljesen kiszorítani a laktózt az étrendből még a diagnózis után se, mivel minden egyes személynek bizonyos mennyiségű laktóz / tejterméke szüksége van, amelyet tünetek nélkül tolerálhat.
Tehát gondos ellenőrzéssel az egyes személyek azonosíthatják a tejtermékek típusait és a laktóz mennyiségét, amit tolerálhatnak vagyis a szervezetük még képes elviselni. Számos tanulmány azt is megállapította, hogy a tejtermékeket az ételekhez adva, azokba keverve csökkenthetik a tünetek megjelenésének esélyét (4), illetve jó ötlet lehet, ha erjesztett tejtermékeket is.
A tojás tartalmaz laktózt?
Érdemes megemlíteni, hogy a tojás nem tejtermék és nem tartalmaz laktózt; azonban sok élelmiszernél gyakran használják tejtermékekkel együtt, így mindig érdemes figyelni a tojás-alapú élelmiszerek címkéjének felsorolásában, mely élelmiszerekkel együtt készítették az ételt, amelynek során néhány tejtermék összetevő is jelen lehet.
Laktóz intolerancia és a probiotikumok – segítségünkre lehetnek?
Ezt a kérdést gyakran megkapjuk és a bizonyítékok azt sugallják, hogy a probiotikumok segítségünkre lehetnek. Minden egyénnek megvan a saját ételtűrő képessége, és a bél mikroflórájának összetétele minden egyén számára egyedi, de számos tanulmány megállapította, hogy a joghurtitalokban és a nem tejtermék alapú probiotikus étrendkiegészítőkben lévő probiotikumok segíthetik a laktóz emésztését (5).
Az élő kultúrákat tartalmazó erjesztett tejtermékeket gyakran jobban tolerálják a laktózérzékenyek. Számos tanulmány megállapította, hogy ezek az egyének jobban reagálnak a joghurtokra, mint az azonos mennyiségű laktózt tartalmazó tejre.
Ennek egyik magyarázata az, hogy az erjesztett élelmiszerek késleltethetik a gyomorürülést. Ez azt eredményezi, hogy a laktóz hosszabb ideig tartózkodhat a vékonybélben, és így több laktóz bontható le, mielőtt a vastagbélbe áramlik (5).
De a probiotikumok hatása is megmagyarázza, hogy miért könnyebben emészthetők az erjesztett tejtermékek: az élő baktériumokkal való erjedés a laktóz egyedülálló formáját eredményezi, amely könnyebben emészthető, (3) és sok probiotikus baktériumtörzs béta-galaktozidázt is termel. Egy olyan enzimet, amely laktázként működik, és segíthet lebontani a laktózt a bélben.(6)
Tudj meg többet erről a témáról: Probiotikumok mire jók?
Tehát, ha laktóz intoleráns vagy, akkor feltétlenül érdemes figyelembe venni a probiotikumok és erjesztett élelmiszerek beépítését az étkezési szokásaink közé. De vannak-e olyan probiotikus törzsek, amelyek jobbak, mint mások a laktóz intoleranciában?
A legjobb probiotikumok laktóz intoleranciára
Egy tanulmány (2007) értékelte a probiotikus pótlás hatásait a vastagbél mikrobióta laktóz intoleráns résztvevők bevonásával. Azt tapasztalták, hogy mindössze két hét után étrendjüket joghurttal (hozzáadott Bifidobacterium animalis) és a Bifidobacterium longumot tartalmazó étrendkiegészítő segítségével, javult a vastagbél anyagcsere-aktivitása és a laktóz intolerancia állapota.
A Széklet β-galaktozidáz aktivitás is nőtt a 2 hetes kísérlet után (1). A vastagbél anyagcsere fontos szerepet játszik a laktóz intoleranciában, így a probiotikus kiegészítés vagy az élő kultúrákat tartalmazó élelmiszerek hozzáadása az étrendhez segíthet a mikrobióta kiegyensúlyozásában és a laktóz intolerancia és az emésztés javításában (3, 5, 7).
Egy másik tanulmány megállapította, hogy két törzs, a Lactobacillus rhamnosus Rosell-11 és a Lactobacillus acidophilus Rosell-52 kiegészítésével javult a tejtermékekkel szembeni tolerancia és az alanyok széklet konzisztenciája (8).
(Olvass többet a Lactobacillus rhamnosus Rosell-11 és a Lactobacillus acidophilus Rosell-52 mögötti kutatásról a Probiotikumok Adatbázisában.)
Laktóz intolerancia tüneteinek enyhítése
Egy meglehetősen friss, kettős vak placebo kontroll vizsgálat értékelte a Lactobacillus acidophilus DDS- 1 hatását a laktóz intolerancia tüneteinek enyhítésére, mint a hasmenés, hányás, felfúvódás és hasi görcsök.
A vizsgálatban 38 laktóz intoleranciában szenvedő alany vett részt, és mindannyian esélyt kaptak arra, hogy bevegyék a placebót és a 10 milliárd LACTOBCILLUS ACIDOPHILUS DDS-1-et tartalmazó probiotikus kiegészítést, mivel ez egy kétkarú crossover vizsgálat volt. Statisztikailag szignifikáns javulást találtak a hasmenés, hasi görcsök, hányás és általános tünetek pontszámaiban a placebo csoporthoz képest.(7)
(Más törzsek, mint a Lactobacillus acidophilus LA-05®, Lactobacillus acidophilus NCFM®, Bifidobacterium lactis BB-12®, különböző vizsgálataiban is azt találták, hogy segítettek a tünetek javításában és a tejtermékekkel szembeni toleranciában (8).
További információ Lactobacillus acidophilus LA-05®, Lactobacillus acidophilus NCFM®, Bifidobacterium lactis BB-12® a Probiotikumok Adatbázisában.)
Mit mond az NHS a probiotikumokról a tünetek javítására?
Az NHS elismeri, hogy bizonyos típusú probiotikumok, mint a Lactobacillus acidophilus segíthet a laktóz intolerancia tüneteinek csökkentésében. Azt javasolják, hogy próbáljuk ki az L. acidophilus 11-et tartalmazó nem joghurtos probiotikumokat.
Összességében számos különböző törzset vizsgáltak átfogóan olyan tünetekre, mint a hasmenés, puffadás, puffadás és gáz, és úgy találták, hogy mindenképpen érdemes kipróbálni a probiotikumokat a tünetek javítására.
Tudj meg többet a Probiotics Learning Lab honlapján: Mi az acidophilus?
Tehát, ha laktóz intoleranciával küzdesz, miért nem próbálod ki a probiotikumok fogyasztását? Biztonságosak és természetesek, és kiválaszthatja azokat a törzseket, amelyek nagyobb valószínűséggel némi támogatást nyújtanak a bélrendszerednek.
Cikkek:
Probiotikumok és prebiotikumok: mi a különbség?
Probiotikumok 8 egészségügyi előnye
Hogyan segíthetnek a probiotikumok a fogyásban?
Sav-bázis egyensúly felbomlása
Forrás:
Probiotics and Lactose Intolerance
General Health 07 Mar 2018
Ben Hook BSc (Hons) Nutrition ANutr – Nutritionist
https://www.optibacprobiotics.com/professionals/latest-research/general-health/probiotic-supplements-help-lactose-intolerance
Hivatkozások:
1. Y. Deng, B. Misselwitz, N. Dai and M. Fox, “Lactose Intolerance in Adults: Biological Mechanism and Dietary Management,” Nutrients, vol. 7, no. 12, pp. 8020-8035, 2015.
2. R. Mattar, D. F. d. C. Mazo and F. J. Carrilho, “Lactose intolerance: diagnosis, genetic, and clinical factors,” Clinical and Experimental Gastroenterology, pp. 113-121, 2012.
3. British Nutrition Foundation, “British Nutrition Foundation,” 2009. [Online]. Available: https://www.nutrition.org.uk/nutritionscience/allergy/lactose-intolerance.html?limit=1&start=1. [Accessed 20 February 2018].
4. A. Shaukat, M. D. Levitt, B. C. Taylor, R. MacDonald, T. A. Shamliyan, R. L. Kane and T. J. Wilt, “Systematic Review: Effective Management Strategies for Lactose Intolerance,” Annals of Internal Medicine, vol. 152, no. 12, p. 797, 2010.
5. T. He, M. G. Priebe, Y. Zhong, C. Huang, H. J. Harmsen, G. C. Raangs, J. M. Antoine, G. W. Welling and R. J. Vonk, “Effects of yogurt and bifidobacteria supplementation on the colonic microbiota in lactose-intolerant subjects,” Journal of Applied Microbiology, vol. 2, no. 104, pp. 595 - 604, 2007.
6. D. H. Juers, B. W. Matthews and R. E. Huber, “LacZ β-galactosidase: Structure and function of an enzyme of historical and molecular biological importance,” Protein Science, vol. 21, no. 12, pp. 1792-1807, 2012.
7. M. N. Pakdaman, J. K. Udani, P. M. Jhanna and S. Michael , “The effects of the DDS-1 strain of lactobacillus on symptomatic relief for lactose intolerance - a randomized, double-blind, placebo-controlled, crossover clinical trial,” Nutrition Journal, vol. 15, no. 1, pp. 1-11, 2016.
8. J. Kocián, “Lactobacilli in the treatment of dyspepsia due to dysmicrobia of various causes,” vol. 40, no. (c2):S, pp. 79-83, 1994.
9. R. G. Montes, T. M. Bayless, J. M. Saavedra and J. A. Perman, “Effect of Milks Inoculated with Lactobacillus acidophilus or a Yogurt Starter,” Journal of Dairy Science, vol. 78, no. 8, pp. 1657-1664, 1995.
10. Virta, P., et al, “The effect of a preparation containing freeze-dried lactic acid bacteria on lactose intolerance,” 1993.
11. NHS, “NHS Choices,” 2016. [Online]. Available: https://www.nhs.uk/conditions/probiotics/. [Accessed 16 February 2018].
